Minden ami történelem!♥

Gyere és merülj el te is a történelemben!

Sumer természeti viszonyai

A sumerok földje a Tigris és az Eufrátesz közének (görögül Mezopotámia) déli részén terült el. Mezopotámia ezen vidéke folyok szabdalta mocsaras síkság volt. A csapadék kevés volt, és mennyisége a korszakban fokozatosan csökkent. E forróvidéken csak öntözéssel lehetett földművelést végezni. A sumerok elkezdték a csatornák, gátak révén öntözéssel termővé tenni a földet. A vidék legnagyobb kincse az öntözhető földterület volt, ahol gabonát, gyümölcsöt, zöldséget termesztettek, és szarvasmarhát, juhot tenyésztettek. A természetben ezenkívül megtalálható volt a nád mocsaras területen, és agyag a síkságon. Hiányzott a fa, a kő és a fém. A hiányt cserével oldották meg, amely ösztönzően hatott a termelésre. Kr.e. 2. évezredben elterjedtek a bronz eszközök. A földet ekkor ekével szántották, és sarlóval takarították be a termést, az új eszközökkel rendkívül nagy eredményeket értek el, az eddigi termés többszörösét takarították be a földekről. A legeltető állattartás is bőven fedezte szükségleteiket.

Sumer gazdasága

A termelés szervezeti keretét a templomgazdaságok, és kisebb részben a kisparaszti birtokok adták. A templomgazdaságok olyan nagybirtokok voltak, amelyek általában a város legjobb fölterületeit foglalták el, és az állam vagy a templom tulajdonát képezték. Az irányítást a templom vagy az állam hivatalnokai, közvetlen termelést aközrendű szabadok végezték, akik ennek fejében terményt kaptak. A megtermelt javak a raktárba kerültek, és innen látták el a földműveseket. Kézművesek is tartoztak a gazdasághoz. Az állam által behozott nyersanyagokat ők is az államtól kapták. Ide adták le kész termékeiket, és innen jutottak élelmiszerhez, a mezőgazdasági munkások pedig a kézművesek által készített szerszámokhoz, szövetekhez. A templomgazdaság önellátó rendszer volt, ahol a termelést a hivatalnokok irányította közrendű szabadok végezték.

Sumer műveltsége

Az állam kialakulásához köthető a sumerok és Mezopotámia későbbi népeinek kiemelkedő alkotása, az ékírás, mely használatos volt ezen a tájon. Az irányításhoz, a nyilvántartáshoz nélkülözhetetlen volt az írás. Az írás első fázisában voltképírás, mikor a jelek még konkrét tárgyakat ábrázoltak leegyszerűsített formában, és szorosan kapcsolódtak ahhoz. A jelek egyre inkább egyszerűsödtek (távolodtak a jelentéstől és közeledtek a hangalakhoz). E folyamat eredményeképpen kialakult a szótagírás. A sumerokat követő akkádok átvették írásukat, de saját nyelvükre alkalmazták, így az ábrák rajzolata és jelentése teljesen elvált egymástól. Az idők folyamán a jelek egyre egyszerűsödtek, és kialakultak a jellegzetes ék alakú jelek.  Mezopotámiában az agyagot használták írásra, melyet fontosabb szövegeknél kiégettek. Ezért nagy számban maradtak fenn mezopotámiai szövegek.

A vallás

A sumérok alakították ki a mezopotámiai istenvilág jellegét. A sumerok földöntúli világa zord, az istenek kiszámíthatatlanok, kegyetlenek és követelőzők voltak.  A legtekintélyesebb istenhármas Anu (ég), Enlil (föld) és Éá (óceán) alkotta. A mezopotámiai hitvilág jellegzetessége a jóslás volt. A jövőt a természeti jelenségek vetítették előre. Elsősorban a csillagok, melyeket a toronytemplomból, a zikkuratból figyelték meg. Sok ismeret, megfigyelés halmozódott fel, mely serkentően hatott a tudományokra (csillagászat, matematika).

A sumerok a hatos számrendszert alkalmazták, ennek tanúja a kör 360˚ fokra való felosztás. Szoroztak, osztottak, a naptárukat tizenkét hónapra osztották, és mindenhatodik évben egy kiegészítő hónappal egyeztették a hold- és napév eltérését.

Mezopotámia története – Az Óbabiloni Birodalom

Az amarruk támadást követően Mezopotámiában több város emelkedett ki. A Kr.e. XVIII. századra a legfontosabb központtá Bab ili (Istenek kapuja=Babilon) vált, az Eufrátesz partján. A város uralkodói újra egy kézben egyesítették egész Mezopotámiát, és birodalmukat a Közép-Kelet legerősebb államává tették. Kiemelkedő uralkodójuk a Kr.e. 1700 években élt Hammurapi volt. Nevéhez fűződik a kor legjelentősebb törvénygyűjteménye. A törvények védték a tulajdont. Tálió elv (szemet szemért, fogat fogért) megjelenik benne. A hamis tanúzást drasztikusan büntették, mert nem rendelkeztek nyomozó hatósággal. Szabályozták az adósrabszolgaságot. Szabályozza a társadalmi csoportok vétkeinek büntetését.