Minden ami történelem!♥

Gyere és merülj el te is a történelemben!

A Nílus jelentősége az Egyiptomiak életében

Egyiptomban a Nílusnak, ennek a hatalmas folyónak köszönhették az emberek a megélhetésüket. Segítségével művelték meg földjüket, termelték meg élelmüket. Országukat a saját nyelvükön Fekete földnek nevezték. Ez a név arra a termékeny iszaprétegre utalt, amelyet a Nílus áradáskor rakott le a partjai mentén. E termékeny területen túl a terméketlen sivatag, a "vörös föld" következett. Mivel Egyiptomban rendkívül kevés csapadék esett, az áradás vize tette lehetővé a földművelést. A folyó könnyen járható vízi útja jó közlekedési lehetőséget is jelentett.

Az öntözéses földművelés

A fölművelés kialakulása után-Mezopotámiához hasonlóan-itt is hamar rájöttekarra, hogy öntözőrendszert kell létrehozni. Gátakat emeltek, csatornákat ástak, hogy öntözni tudjanak, és a távolabbi földekre is elevezethessék a vizet. A földeket árkokkal kis parcellákra osztották. A vizet egy olyan eszközzel jutatták a földekre, amely a gémeskúthoz hasonlít.(Ilyen vízátemelőket ma is használnak a Nílus mentén.)Az öntözés annál hatékonyabb volt, minél nagyobb területet hálóztak be csatornákkal. Egyre több település csatlakozott a közös rendszerhez. Az öntözőrendszer megszervezése és írányítása a közösség vezetőjének afeladata lett, aki ezáltal egyre nagyobb hatalomra tett szert. E hosszú folyamateredményeképpen alakult ki Egyiptomban az állam.

Az egyiptomi állam

Először két nagyobb állam alakult ki. A Nílus folyása szerint a délebbre fekvő területet Felső-Egyiptomnak, az északit Alsó-Egyiptomnak nevezzük. Ezek egyesítésével jött lére Kr.e 3000 körül az egységes egyiptomi királyság. Az állam élén az uralkodó állt, akit fáraónak neveztek. Ő volt a legfőbb bíró, a főpap, a hivatalnokok és a kincstár feje, a katonai vezető.Őt tekintették az összes föld tulajdonosának is. Nem is embernek , hanem a Napisten fiának tartották.

Az ókori egyiptomi civilizáció kialakulását a Nílus tett lehetővé . Nem hiába nevezte a görög Hérodotosz (i.e 484-425), a történetírás atyja  Egyiptomot a Nílus ajándékának. Bolygónak leghosszabb folyója nem csupán ivóvízként szolgált, hanem a termőföldek öntözésénél is nélkülözhetetlennek bizonyult. Az északról a Földközi-tengerre , keletről a Sínai-félszigetet és a Vörös-tenger, nyugatról pedig a Szahara által határolt Egyiptom éghajlata rendkívül száraz , forró, ezért öntözés nélkül nem folytatható mezőgazdasági tevékenység. A Nílus évenkénti áradása iszappal borította el és termékennyé tette a folyó menti területeket . Ezért hívták az egyiptomiak az országukat "Kemet "-nek , azaz fekete földnek, szemben az élettel a sivataggal ,a vörös földdel, ahová halottaikat temették. A Nílus kitűnő közlekedés útvonalat és halállománya révén fontos táplálék forrást is jelentett.